Trinozófia
A létezés háromszoros bölcsessége
A trinozófia nem egy újabb hitrendszer és nem filozófiai iskola. A trinozófia a létezés és a valóság természetének felfedezése: annak felismerése, hogy a világ nem véletlenszerű, nem kaotikus, és nem is külső erők játéka, hanem egyetlen mély struktúra kibomlása.
A trinozófia szerint a valóság három alapelvre épül:
- LÉT – a mindenség szubsztanciális alapja, amely önmagában fennáll, függetlenül bármely tapasztalótól.
- ERŐ – a lét belső dinamikája, amely a folyamatokat létrehozza, mozgatja és fenntartja.
- TUDAT – a lét működésének tapasztalhatóvá vált oldala egy adott formában.
A FORMA a lét és az erő együttműködéséből adódó szerkezet és működés: a világ rendje, a test felépítése, az események objektív megjelenési módja. A tudat tehát nem hozza létre a formát, hanem a formában zajló működést teszi átélhetővé. Ezért a forma létezhet tudattól függetlenül, de tapasztalat csak ott van, ahol a forma működése tudattá válik.
A trinozófia így nem idealizmus és nem materializmus, hanem realista ontológia. Nem azt állítja, hogy minden a tudatból ered, és nem azt, hogy minden puszta anyag, hanem azt, hogy a lét az alap, az erő a működtető elv, a tudat a működés tapasztalati oldala, a forma pedig mindennek a megjelenési módja. A világ ezek egységeként érthető meg.
Ennek a weboldalnak a célja nem az, hogy új hitet adjon, hanem hogy felnyissa azt a mélyebb látást, amelyben a világ átláthatóvá válik. Mert a világ kibomlás, az ember ennek a folyamatnak a fókuszpontja, az élet pedig a létezés azon módja, amelyben a valóság rálát saját működésére.
KÖNYVAJÁNLÓ
Úgy érzed, hogy a létről, tudatról, a világról és az emberről szóló magyarázatok mind vagy spirituálisak és ködösek vagy tudományosak, de élmény nélküliek? Akkor adj egy esélyt a Trinozófia – a létezés háromszoros bölcsessége című könyvnek.
Ez a könyv egy térkép a valóság szerkezetéhez. Egy teljes és következetes rendszer, amely olyan szemléletet vázol fel, amely radikálisan eltér a megszokott kozmológiai narratíváktól. A trinozófia szerint a világ nem egy egyszeri ősrobbanás következménye, és nem is egy külső teremtő aktus eredménye, hanem folyamatos kibomlás: egy belső rend szerint megnyilvánuló struktúra, amelynek alapmintázata a szakrális geometria.
A trinozófia bemutatja, miként válik az egységes, implicit teljesség fokozatosan explicitté, formává, tér-idővé és tapasztalható világgá. Ebben a folyamatban az ember nem kivétel és nem végpont, hanem ugyanezen elv szerint kibomló tudati csomópont: a létezés önmagára eszmélésének egyik fókusza. Az emberi tudat, test és világ egymást tükröző szerkezetek, amelyek ugyanazon geometriai és működési törvények mentén rendeződnek.
A könyv egy olyan filozófiai modellt kínál, amelyben a kozmológia, a tudat és az emberi lét nem elszigetelt kérdések, hanem egyetlen koherens kibomlási rend különböző szintjei. Így:
a tudat nem misztikum többé, hanem működés,
az ego és az elme nem ellenség, hanem funkció,
a test nem akadály, hanem tér,
a tapasztalat nem melléktermék, hanem kulcs.
Ha nem egy újabb könyvet akarsz a polcodra, hanem egy teljes gondolkodási rendszert, akkor a Trinozófia – A létezés háromszoros bölcsesség könyv neked szól.
Tartalomjegyzék
PROLÓGUS
BEVEZETÉS
I. RÉSZ – A TRINOZÓFIA MINT ÉLŐ REND
1. fejezet – Az élő rend hármassága
2. fejezet – A valóság három rétege
3. fejezet – Hermész Triszmegisztosz és a Smaragd Tábla
4. fejezet – A megismerés három módja
5. fejezet – A hármasság szükségszerűsége
6. fejezet – A megfelelés elve
7. fejezet – A trinozófia célja és módszere
II. RÉSZ – A LÉTEZÉS ALAPJA
8. fejezet – Az ősvaló és a szubsztancia
9. fejezet – A forma megjelenése
10. fejezet – A tudat misztériuma
11. fejezet – Az erő szerepe a létezésben
12. fejezet – A világ és a valóság
13. fejezet – A tér és az idő mint működés
14. fejezet – A trinozófia fizikája
15. fejezet – Az egy és a sokaság dinamikája
III. RÉSZ – A TUDAT KIBOMLÁSA
16. fejezet – Az őshármasság kibomlása fizikai szinten
17. fejezet – A forma hármassága a fizikai univerzumban
18. fejezet – Az őshármasság kibomlása biológiai szinten
19. fejezet – A tudat hármassága
20. fejezet – A tudat megnyilvánulási módjai a formában
21. fejezet – Az emberi működés hármas rendje
22. fejezet – Az intelligencia mint mintázatérzékelés
24. fejezet – Az ego mint védelmi rendszer
25. fejezet – A lélek trinozófiai értelmezése
26. fejezet – Az éntudat mint fókuszpont
27. fejezet – A gondolat mint az elme művelete
28. fejezet – Az értelem mint rendező képesség
29. fejezet – A szellem mint értelmező mező
30. fejezet – A képzelet mint lehetőség potenciál
31. fejezet – Az egyéniség és a személyiség
32. fejezet – A tudat fejlődésének hét állapota
33. fejezet – A valóság élményének torzulásai
34. fejezet – A tudati hurok
35. fejezet – A kozmikus ív – 0 → 1 → ∞ → 1 → 0
36. fejezet – A tudat kozmológiája
IV. RÉSZ – AZ EMBER MINT FORMA
37. fejezet – Az evolúciós fejlődés
38. fejezet – A test mint templom
39. fejezet – A gerinc mint kozmikus tengely
40. fejezet – Az agy mint szentély
41. fejezet – A szív mint második szentély
42. fejezet – A születés és a halál trinozófiai értelmezése
43. fejezet – Az élet él és élni akar
44. fejezet – Az élet értelme
45. fejezet – A nemlét paradoxona
46. fejezet – A teljes hármasság kibomlása
V. RÉSZ – SZIMBOLIKUS GEOMETRIA
47. fejezet – Az arány mint kozmikus szervezőelv
48. fejezet – Az aranymetszés
49. fejezet – A Fibonacci-sorozat
50. fejezet – A fraktál mint a létezés mintázata
51. fejezet – A hármasság geometriája
52. fejezet – A szakrális terek geometriája
53. fejezet – Az emberi test mint szent geometria
54. fejezet – A hét kapu geometriai értelme
55. fejezet – A fej mint horizontális geometriai tér
56. fejezet – A szív tere mint koherencia-geometria
57. fejezet – A térélmény és a jelentés geometriája
58. fejezet – A Vitruvius-tanulmány
59. fejezet – A kibomlás geometriája
VI. RÉSZ – A VALÓSÁG SZERKEZETI TÖRVÉNYEI
60. fejezet — A trinozófia axiómái
61. fejezet – A trinozófia alapfelismerései
62. fejezet – A trinozófia törvényei
63. fejezet – A hermetikus törvények újraértelmezése
VII. RÉSZ — A TRINOZÓFIA BIBLIA ÉRTELMEZÉSE
VII.I. – A jelentés megnyílása
64. fejezet – A Biblia mint működéskód
65. fejezet – A Szentháromság trinozófiai értelmezése
VII.II. – Az Ószövetség működésmintái
66. fejezet – A teremtéstörténet
67. fejezet – Káin és Ábel
68. fejezet – Noé és az özönvíz
69. fejezet – Bábel tornya
70. fejezet – Ábrahám, Izsák és Jákob
71. fejezet – József
72. fejezet – Mózes
73. fejezet – Dávid
74. fejezet – Salamon
75. fejezet – A próféták
76. fejezet – Jób
77. fejezet – A bölcsesség irodalom
78. fejezet – Jónás
VII.III. – Az Újszövetség működésmintái
79. fejezet – A 12 apostol
80. fejezet – A keresztút
81. fejezet – A négy evangélista
82. fejezet – A keresztény ünnepek működésciklusa
EPILÓGUS
UTÓSZÓ
Feliratkozás hírlevélre
Ha érdekel a könyv, kérlek az alábbi űrlapon add meg az adataidat.
Kapcsolat
Kapcsolatfelvétel céljából kérlek használd az alábbi űrlapot!
